Grün Andor, lábatlan jegyzetek

Háde... e felett a gyöngyszem felett eddig hogyan siklottam el?Nem értem. Kicsit összezavar. Az eddigi ismereteim kavarja meg, döbbenet.Azt mondja férfifaló. Akkor most az emberek is úgy tolják, mint az imádkozó sáskák? Igen, csak nem fejet fogyasztanak a nők, hanem lelkeket?És akkor most mi van?…

Na ja, ha mondjuk középkorú nő lennék, a hétköznapok rám gyakorolt hatását felírnám a klimaxnak (nyugi hölgyek a hőhullám is hullám, azt is meg lehet lovagolni szörfösként).De, csigaként nehezen tudom elkönyvelni az érzést. 24 órán belüli változások az én rövid idővel mért élethosszomnak is gyorsak.…

Itt van mellettem és nem nyugszik.Ide-oda futkorászik, már csak attól elszédülök, hogy próbálom a tekintetemmel lekövetni. A körhintát szerintem ma rá lehetne csatlakoztatni, vagy csak elég lenne, ha oldalra kitartott karjaira hintákat akasztana valaki és jegyet szedne egy-egy percért, amit vele…

Az van, hogy véleményem szerint Április nő.És az a fajta nő, aki kissé szeszélyes és nem igazán tudja mit akar, hónapként például még nem döntötte el, hogy melyik évszakhoz tartozik. Tél legyen-e vagy tavasz.Igazából nekem mindegy, csak állapodna már meg, mert ezt elég nehéz még divatban is…

Ja. Húsvét, a feltámadás ünnepe.És valóban, feltámadnak: érzések, vágyak, csillapodnak éhségek a böjt végével és beüt a tavasz.Én kicsit aludtam, aztán jó magam is felébredtem némi segítséggel (bájos így nevezni azt a fajta terrorizmust, amivel kikapartak a földből és a csap alá dugták puha kis…

Az álmatlanság nyomot hagy az arcotokon.Ma a nőneműn is feltűnt.Akkora redőket hagyott a szeme alatt, hogy a Pride simán flashmob-ot rendezhetett volna benne.Kissé ingerülten reagált ma mindenre és mindenkire, igazából, ha tehette volna fuckoff matricával nyomkodta volna össze mindenki arcát, aki…

Ahogy besétál reggel, tudom, milyen nap lesz, egy ideje figyelem.A kezében szorongatja azt az urna szerű tárgyat, aminek leveszi a tetejét és az elkövetkező órák ígéretének lelke csap ki belőle. Magába önti, azt mondja tea és k.rva hideg van, azért kell, de szerintem minden hajnalban erőért…

Ma megint magamra hagyott a nőszemély ebben az iskolának nevezett szociológiai paradicsomban.Nem gáz, kezdek hozzá szokni a csigaház individuumához.Csak néha parázok.Például ma.Bejön a srác, látom rajta, hogy szemében álommorzsákat hagyott még az este (az enyémben maximum zsemlemorzsákat találna a…

Megfigyeléseim szerint a legtöbbször a nőnemű az, aki fontosabbnak tartja, a közvetlen környezet tisztogatását.Hát, az én nőneműm mostanában nem szakad bele.Mondjuk úgy vélem ezen a helyen versenyeznie kellene másikakkal (megnéznék egy itt a porcica, hol a porcica ronggyal odacsapok meccset), néha…

Csiga létem legnagyszerűbb része az, hogy mindenhol otthon vagyok, bármerre is taszigál az élet.Mint már említettem most megint az iskolába száműztek, ennek az lehet az oka, hogy a nőnemű a kettő közül mostanában mintha maga maradt volna. Eleinte nagyon furcsán viselkedett, aztán szép lassan…

Megfigyeléseim központjában az utóbbi időben a nőnem áll, viselkedésük sokkal szórakoztatóbb, mint férfi társaiké. Bár meg kell említenem, hogy a szórakoztató kifejezés olykor helyettesíthető a rémisztő, illetve érthetetlen melléknevekkel is.A napokban például bájos…

Vannak napok és vannak A napok.Napok azok, amik mennek szép sorban zökkenőmentesen kisebb buckákkal, esetleg fekvőrendőrökkel.És A napok, ezeknek több variánsa is akad: a kevesebb uborka szomorú napjai a miért nem pucolja le senki a házamat nap (mert kéne már, összemászta a…

Azaz a King-Kong féle csiga. Érdemes végignézni is:) Minden kezdete és vége az ember nője, avagy minden jó rosszból fakad, vagy minden rossz jóból teremtődik?  

Nekem most totál uborkaszezon. Légürestér, benne Patrick és én.Eltűnt ez az emberféle faj, teljes káoszt hagyva hátra.Hidegebb a szél és erősebb is, de kacérkodik olykor még a tavasszal, dió hullik és szememet a reggeli fagy néha a terrárium falára tapasztja.Álmos lehelletem…

 Ahogy telik az idő, úgy nőnek a kicsik.Már csak páran maradtak nekem, a többieket elvitték, leadták egy állatkereskedésben.Ezt átgondolva könny szökik szemembe. Kikészít ez a szülősködés, tombolnak testemben a női hormonok, és agyamban az anyák gondolkodásmódja harcol…

„Imádom a depressziósokat, olyan könnyű velük, mindig otthon vannak.” Akkor most minden csiga depressziós?Értem már a hangulatingadozásokat. Bár így egymás közt szólva, én csak a női mivoltom előretörésének írtam fel.El se tudjátok képzelni, milyen…