Grün Andor, lábatlan jegyzetek

Az van, hogy véleményem szerint Április nő.És az a fajta nő, aki kissé szeszélyes és nem igazán tudja mit akar, hónapként például még nem döntötte el, hogy melyik évszakhoz tartozik. Tél legyen-e vagy tavasz.Igazából nekem mindegy, csak állapodna már meg, mert ezt elég nehéz még divatban is…

 Azt én mégis mit pucoljak ki reggelre? MaXimum a járdát. Muhahaha.

 Minden télben benne élvén, tavasszal semmivé tűnvén, avagy "ehun vagyok ni" !

 Jön a hó!!!

 Kicsit letepert a fáradtság az utóbbi napokban. No, nem kell félni, nem múlt el.Egyik nap hó takar mindent, a másik nap meg csak nyomokban tartalmaz mogyorót, kibasz lengyel művészfilm a történések sora körülöttem, minden napnak megvan a maga kesze-kuszasága, nem tudni melyik…

Tudjátok, ha én ember lennék, mély filozófikus fájdalommal töltene el, hogy nincs fehér karácsony idén. Az esély adott. Minden évben megrázzuk magunk, és fehér lappal próbálunk neki esni az új évnek. Túltenni magunkat sérelmeken, igazságtalanul ért rágalmakon, nem könnyű…

 Első nyomom, első hóban....

Kitettek sétállni.B.sszák meg, a hátam közepére sem kívántam (főleg mivel az már foglalt, ott hordom a házam). Ma nem hó volt, nem is eső, ez valami förtelem volt. Szétcsúsztam.Latyak. Nem töltöttem kint sok időt, de az egész napomra rátette a bélyeget.Azt fel is adtak…

Takony alól, fáradtan.Saját hangomat sem felismerve, lázban égve.Elbeszélgetek a digitális lapon, idegen kilétemmel. Gyagya az agya(m)... A mai nap ez volt, az ismét leesett fehér havon sárgán kuncsorogtam az irigy bitumenért, de megint pofára estem.Avagy f.szom a jeges, lucskus…