Nekem most totál uborkaszezon. Légürestér, benne Patrick és én.
Eltűnt ez az emberféle faj, teljes káoszt hagyva hátra.
Hidegebb a szél és erősebb is, de kacérkodik olykor még a tavasszal, dió hullik és szememet a reggeli fagy néha a terrárium falára tapasztja.
Álmos lehelletem kiolvaszt agyamból egy-egy gondolatot, de főbb tevékenységem a bámész.
Így akadtam a következő gyöngyszemekre is társadalomkutatásaim során.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.