Gondoltam, eltűnök, hirtelen, de nem ment.
Kicsi házamban feszengő gondolataim feszítik falaimat, és a kis egyszobásom lassan kétszintessé bővítette magát, avagy, dúcidegrendszerem árnyékában, kissé nagyképűen szólva, fejemben zakatoló vonatok elhagyni vágynak állomásokat.

Nem tudok hallgatni, pedig mennyire egyszerűbb lenne csendesen.

Napok teltek el, és hónapokká nőtték magukat, amióta nem írtam nektek.
De azt hiszem, ismét netcsiga leszek (kacag)...