Nem, nem haltam meg, és nem is alakultam át lényegileg, csak a semmi olykor minden, hát éltem vele, úgy, hogy kicsit meghaltam.
Igazából nagyon agyalok ezen a téli álom projecten, csak annyira melós befalazni az egész bejáratot a házon, hogy még egy kicsit bámészkodom a létbe.
Bár a reggeli toalett a spártai körülményeket idéző terráriumban nagy-nagy négyzetre emelés a "megyek már, és a maradék oxigént is gázként szeretem, avagy inkább nem szarok, csak meleg legyen".
És, hamár négyzetre emelés, egy újabb emberi gyöngyszem:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Kotász Zoltán - EGY LÁB NEM ELÉG 2010.11.17. 08:00:11
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.