A társadalmotokról alkotott véleményem olykor formálódik...
És meg kell, hogy mondjam az előítéletre minden okom megvan:
autó kiáll a garázsból. Ablak lehúz. Kisujjon pecsétgyűrű, arról visszaverődő fény szememet bántalmazza. Hatalmas füstfelhő kiröppen, csikk földön landol. Hájas könyök bekúszik, duda szól. Vékonka, plasztika kitipeg házból, les. Feltehetően módos háziúr, nem csekély dekát nyomó kezecskéje lemutat földre. Csikk kialszik. Asszonka felemeli, s visszatipeg. Autó ablaka felhúzódik, s a gazdaállat elhajt.
Horizont kitisztul. Bennem megfogalmazódnak kérdések...
Jenőke, az élet végén egy hal áll.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.