Láttam én már ilyet a tv-ben, meg olvastam is a neten, de most élesben ment.

A nyár óta ismét az albiban tartózkodom (tán már említettem), és kb. két hónapot éltem le titikzatos félhomályban, kényszeresen kiáltozva tíz percenként magamban, hogy "szabad a csók!"
Hívó szavam nem váltott ki reakciót a probléma felszámolására, de miután a növények zöld színtestei önmagukban kevésnek bizonyultak a fotoszintézishez, és felvették azt az egészséges libafos halovány árnyalatot, lakótársaim elgondolkodtak. 

A gondot a redőny jelentette, mely nem mozdult sem le, sem fel, stabilan óvott minket a természetes fény ártalmaitól.

És, megjelent a Szaki. Kérdéssel kezdte a helyszíni szemlét:
- Lajtorja van?
Hát persze, miden jó panelos háztartásban van, a kert végében,a diófa árnyékának támasztva...
- Nincs.
- Az baj, mert nálam sincs, ma személyautóval közlekedtem, abba nem fér sok minden.
Kezdődik, gondoltam, és felvettem a Stand up comedy-s, tévét nézős pózt.

- Na mindegy, akkor elég egy szék is, felállok a párkányra.
Persze, felállt, de minden egyes mozdulatát akkora szuszogás kísérte, hogy a mentők számát memorizáltam mondókaként, nehogy itt haljon meg nekem.

- Akkor most az a baj, hogy egyedül nem tudom tartani a redőnyt, segítene?
Nézett hímnemű lakótársamra, akinek egy napi meló után már csak erre volt szüksége, de felmászott. Persze itt nem állt meg Szaki, kellett még zseblámpa, amit tartani szintén nem neki fájt, hogy ő lásson. Így alakult ki a következő kép:
Szaki matat a redőny dobozában, közben piheg és izzad, mellette kvázi alkalmazója egyik kezében a redőny, másikkal nyomja fel azt, miközben még lámpát is tart. A nőnemű ezalatt adogatja fel a szerszámokat, és kávét főz, mert az a 3 az 1ben, nem izlik Szakinak.
Én meg, eszmélek...

- Nos, most kéne valami, amire ezt fel lehetne szögelni, mert nálam nincs olyan, vagy el kell menni venni...
És igen, előveszik a mi szerszámosládánkat, Szaki csak a fejét csóválja "Cö-cö, ebbe kevesebb dolog van, mint az enyémbe." Nem mondod vazeg? Tán ezé letté kihívva.
Persze szégyeljük magunkat rettenetesen, hogy ki kellett jönnie, és pénzt keresnie, de legközelebb már menni fog egyedül is a dolog, ígérjük.

És, nincs vége. Miután a küldetés teljesítve, lemászik. Pozitív, még él. Negatív,beszél.
Életének története közben felrakatja irányítással a doboz alját, majd nehezen, de önkéntesen távozik.

Számla nincs, de végül is, mi sem váltottunk jegyet a műsorra.