Tudod, van az úgy, hogy az érzéseidet, gondolataidatt, életed részeben megéli más is.
Vannak sorok, amiket már megírtak és vannak képek, melyeket már megfestettek.
Aletta Vid: Szeptember, sz......
Minek írsz? Mint varjúsereg,
fekete arccal hull a hóra minden jeled.
Lehet-e mégis még nevetve
napra éjjelt pergetni, s egyre
sebesebb szájjal szívni a levegővel
hogy "így, csak így,"
hogy "másképp nem lehet."
És szétteríthetjük az éveket...
Mit nem hajthatsz el könnyű ágként - az leszek.
Mi elsimít vagy fájva fájdít - az leszek.
Mi feltámaszt, mi elereszt,
akár akácról őszi este a levelet - én az leszek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: dibujos de flores a lapiz 2017.12.17. 10:53:10
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.