Grün Andor, lábatlan jegyzetek

És, ami nélkül nem karácsony a fa:














 

És az örök kérdés: HOGYAN FEJEZZEM KI MAGAM?

Ilyen nagyon gyors a net nálunk ma:

 ...és, ha én egyszer kinyitom a számat!



Ha jót akarsz, ne hívd be a szemet este!

 És, eljött eme pillanat is. A rózsaszín pillangók, emlékekben élnek. Boldog pillanatok jelképeként achát csigák futnak a fénybe. Mosoly.

A MiCsi (MikulásCsiga) ugyanúgy a havon közlekedik, mint emberi változata. Ajándékot ad a jó csigáknak (akik erre az alkalomra kipucolják a házaikat), és szenet, illetve virgácsot a rossz csigáknak.

 Azt én mégis mit pucoljak ki reggelre? MaXimum a járdát. Muhahaha.

 Minden télben benne élvén, tavasszal semmivé tűnvén, avagy "ehun vagyok ni" !

 Többféle képen lehet ólommérgezést kapni, de a legdurvább, amikor mellbe lőnek egy sörétessel.
(by Jenő)

Csékszer.

 Jön a hó!!!

 Romhányi: A csodacsiga

         Egy csiga azt leste a magas buckáról,
         hogy ki jégre megy, elhasal, bukdácsol.
         Figyelte csak egyre, dideregve, fázva,
         mert érdeklődését roppant felcsigázta.
         Majd töprengve egy-két hete,
         alkotott egy elméletet:
           - Talpon marad a sikoson,
             ki csak araszolva oson.
         És hogy bizonyitsa ezt az eszes tételt,
         jégre ment, és estig csúszott is egy métert.
           - Látjátok! Nem esem! Csúszo csoda vagyok! -
         szólt ki diadallal, aztán odafagyott.

 

Ez mi ez?

Állati a londoni metró.

(Kösz Sz.G.) 

Nesze neked megasztár... :)

 Ebben a hónapban két nap is foglalkoznak az emberek egyik legszenvedélyesebb káros pótcselekvésével.
Múlt vasárnap volt az ellenes nap, ma meg a "Ne gyújts rá!" változata van.

Egy nap, amikor levegőre tágul az emberi tüdő.

És íme egy variáció, mit lehet még szívni :)

Nem, nem haltam meg, és nem is alakultam át lényegileg, csak a semmi olykor minden, hát éltem vele, úgy, hogy kicsit meghaltam.

Igazából nagyon agyalok ezen a téli álom projecten, csak annyira melós befalazni az egész bejáratot a házon, hogy még egy kicsit bámészkodom a létbe.
Bár a reggeli toalett a spártai körülményeket idéző terráriumban nagy-nagy négyzetre emelés a "megyek már, és a maradék oxigént is gázként szeretem, avagy inkább nem szarok, csak meleg legyen".

És, hamár négyzetre emelés, egy újabb emberi gyöngyszem:

 És most pedig szeretném kivetíteni elétek egy nyár emlékeinek cseppjeit.

 A reggeli csúcsforgalomban mindig csak kicsin múlik, hogy elérem a buszt :)