Hazatérnek még, mert van hova menekülniük...
Ázott, csapzott tekintet kutat intelligens életformák után a szobában egy átlátható, esős kabát alól.
De, a helyzet kívánalmakat hagy maga után. Nem csalódás. Nem elföldelt remény. Csupán kéznél tartott önigazolás...
Két jelvény pihen az asztalon:
1. akvarell fa nyári pompájában, arányaiból ítélve tudna mit mesélni már
2. "esti mese" felirat az általános iskola 1-2. osztályos betűtípusával, lehet, ars poetica
Méterekkel távolabb a testek, melyeket viseltek hátukon a kitűzők. Már újra színezik a ma által nyomtatott sablonokat.
Pár óra és ismét reggel. Ez az a napszak, mikor az emberi lét nehezen veszi a bögrés ébresztőt szájára.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.