És, amikor az eső eláll, kisüt a nap.
És, amikor visszagondolsz egy ember életére, csak azok a pillanatok jutnak eszedbe, amik maradandót alkottak jellemedben...
Egy jókor kitöltött pohár bor ("ezt cselekedjétek az én emlékezetemre"), egy éppen beléfér még egy cigi, és egy percbe illő mondat...
Amikor még ismered azokat, akik mögött lépkedsz, de soha nem láttad kik árnyékod tipossák.
Amikor nem szégyelsz könnyeket ejteni, de a szaftját otthonra tartogatod...
Egy elől maradt cetli arról, hogy holnap még mit kell tenned, pár átsatírozott instrukció a már túlélt dolgokról... életek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.