Grün Andor, lábatlan jegyzetek

Az élet egy különleges túra,....., melyen minden ember részt vesz, vannak egyéni szakaszai; váltófutásos része; páros feladata; csoportkedvezményes, turista programjai és akár tudtunkon kívül még a rettegés fokát is megjárattatják velünk.  Az elindulás könnyű…

Én csak ültem, hallgattam, nem volt semmi dolgom.   Most a csend mesélt. Nem az a síron túli csend, melybe belefeszül figyelmed, hogy találj valamit, mely ingerli füledet, nem. Az a csend, melyet a hétköznapok globalizált hangeffektusai már magukévá tettek. Az a csend, amit…

Ismét elment egy nyár,… életfádon eggyel több sárga levél… Valahogy már az ősz sem a régi, fagyok táncolnak keringőt hírtelen melegekkel, s már betakarítottad rég a nyár termését. Igen ez mind a tied, egy kezedben elfér, de szorítod jól két marokkal, nehogy…

Te tudod, minek lett volna ma az ideje, mert te látod kétségeim, félelmeim, hibáim és kilétem... ...és én építem magam köré házam, hogy még jobban elbújhassak. Itt ülök, beszélek a nagy semmibe, és közben hallja mindenki, na, ez az, ami századunk vívmánya és magányunk…