Folyton játszotok.
A kezdetben mindent tarol a bújócska, meg a kitalálósdi. Aztán elveszti varázsát az, ha mindent tudnak a nagyobbak hollétekről és gondolatokról...
A papás-mamás sem mókás, mikor kezd komolyra fordulni.
A fogóból szép lassan lesz kidobós, és már nem létezik játék labdák nélkül...
Labda.
Kisebb, nagyobb, pöttyös, sárga, színes, fehér, bőr vagy gumi.
Feldobott, vagy lecsapott, betalált, vagy kivédett. labda-labda-labda
Végül spórolni kezdtek a játékban felhasznált energiával, mert amit futáshoz használsz fel, később jól jön még a reggeli szaráskor.
Marad a kitalálósdi, ami a memória zavarokkal egyre nehezebb.
És, ahol véget ér a játék, ott válik valóvá minden.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.