A kutyának sem kellett. De megkaptam.
Soha nem gondoltam, hogy a szocializációm 80%-át abban az értelmetlen rituáléban való részvétel fogja kitenni, amit beszélgetésnek hívnak. De nem dumálásról szól.
A kommunikációs csatorna szerepét a folyadék veszi fel. Sör, bor, pálinka és a fröccsön túl az egyébb longdrinkek. Tény, a víz is felerősíti a hanghullámokat, de az efféle alkoholos "cseppfolyós" torzít.
Pl.: ezt
Ilyennek láttam.
Az még nem annyira gáz, de haza is vittem.
Így keltem:
Kicsit fájt. És nem értem, miért kell előttem felejteni a bontott söröket, meg a lakáskulcsot?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.